A téli csípős hideg még ma is a disznóvágás kedvelt időszaka. Nem véletlen ez, hiszen a hideg idő garancia - a hús romlásának megakadályozására. Az évvégi ünnepekre a disznóvágás során készített finomságok biztosították a kínálatot. (Véres és májas hurka, abált szalonna, töpörtő, disznósajt, kolbász, orjaleves, toroskáposzta, töltött káposzta, tepertős pogácsa, hájas tészta stb.)
ElőkészületekA disznóölés időpontjára gondoskodni kell megfelelő számú és képzettségő segítségről. Egy-egy háznál általában ugyanazzal a böllérrel és kisegítő személyzettel - sógor, koma, szomszédasszonyok, rokonok - dolgoznak évről évre. A család nagyságától függően változik az elkészítendő friss hús, hurka, kolbász, szalonna és sonka aránya, ami befolyásolja a sertés feldolgozását. Az ölés előtti napon a disznónak már semmit nem adnak enni, csak inni, hogy a bél könnyen tisztítható legyen. A koplaltatás mellett nem szabad hajszolni, kifárasztani a vágóállatot. Megvásárolják a szükséges fűszereket, a vágás előtti napon megtisztítják a vöröshagymát és a fokhagymát, előkészítik a szükséges edényeket. A rizst átválogatják, megmossák és félpuhára főzik. Gondoskodnak konyharuhákról,kéztörlőkről.
Milyen fűszereket érdemes beszerezni? A felhasznált fűszereket az adott tájegység jellegzetes ízesítési szokásai, mennyiségét a családi szokás, ízlés határozza meg. Egy kb. 100kg-os sertésből készülő termékek fűszerszükséglete pl.: 3kg konyhasó, 1,50kg fűszerpaprika, ízléstől függően bizonyos százaléka csípős, 20dkg őrölt bors, 5dkg majoránna, 5dkg szegfűbors, fokhagyma, vöröshagyma, szerecsendió, babérlevél, köménymag.
A disznóöléshez célszerű egy-két konyhai eszközt is beszerezni. Ha nincs a háztartásunkban mindenképpen vennünk kell egy elektromos húsdarálót, és egy hurkatöltőt, fa sozóteknőt, üstházat, üstöt,gázpalackot, nagy fakanalat, 15-20 l-es lábost. Ezek egyszeri beruházások egy kicsit költségesek ugyan, de utána évtizedekig szolgálhat bennünket.
A disznóöléshez célszerű egy-két konyhai eszközt is beszerezni. Ha nincs a háztartásunkban mindenképpen vennünk kell egy elektromos húsdarálót, és egy hurkatöltőt, fa sozóteknőt, üstházat, üstöt,gázpalackot, nagy fakanalat, 15-20 l-es lábost. Ezek egyszeri beruházások egy kicsit költségesek ugyan, de utána évtizedekig szolgálhat bennünket.
Disznóvágás
Kora hajnalban a disznót kicsalogatják az ólból és a böllér vagy a tapasztalt családtag egy éles késsel lehetőség szerint az állat nyaki ütőerét átvágja. Közben egy tálat tartanak a kiömlő vérnek, és addig nem veszik el, amíg az állat ki nem vérzik. Egy segítő sót dob a vérbe, és fakanállal kevergeti. A só és a keverés megakadályozza a vér alvadását. Ebből készül a reggeli sült vér.
Tisztítás
A leszúrt állatot pörzsöléssel tisztítják. A pörzsölést hagyományos módon fával, szalmával végezték, később gázpörkölővel. Ennél a műveletnél vigyázni kell, hogy a sertés bőre ne égjen feketére, mert nagyon nehéz lesz megtisztítani, illetve a bőre bereped, tönkremegy. A bőrt leöntik meleg vízzel és kaparóval a szőrt eltávolítják. Ha a pörzsölés befejeződött, meleg vízzel újból lemossák, tiszta helyre teszik és a mosást addig ismételik, amíg az állat teljesen tiszta nem lesz.
Kora hajnalban a disznót kicsalogatják az ólból és a böllér vagy a tapasztalt családtag egy éles késsel lehetőség szerint az állat nyaki ütőerét átvágja. Közben egy tálat tartanak a kiömlő vérnek, és addig nem veszik el, amíg az állat ki nem vérzik. Egy segítő sót dob a vérbe, és fakanállal kevergeti. A só és a keverés megakadályozza a vér alvadását. Ebből készül a reggeli sült vér.
Tisztítás
A leszúrt állatot pörzsöléssel tisztítják. A pörzsölést hagyományos módon fával, szalmával végezték, később gázpörkölővel. Ennél a műveletnél vigyázni kell, hogy a sertés bőre ne égjen feketére, mert nagyon nehéz lesz megtisztítani, illetve a bőre bereped, tönkremegy. A bőrt leöntik meleg vízzel és kaparóval a szőrt eltávolítják. Ha a pörzsölés befejeződött, meleg vízzel újból lemossák, tiszta helyre teszik és a mosást addig ismételik, amíg az állat teljesen tiszta nem lesz. Bontás
Kétféle mód terjedt el: az orjára és a karajra bontás. Karajra bontáskor a sertést a hasán kezdik el bontani. A gerincoszlopot kettéhasítják, és a két fél sertés mindegyikéről lefejtik a szalonnát, majd az oldalas, a karaj, a fehérpecsenye és a lapocka következik. Orjára bontásnál a disznót épp fordítva, a hátán kezdik el bontani. Mindkét esetben vigyázni kell arra, hogy a belek, illetve a gyomor ne sérüljön meg, mert tartalmuk beszennyezheti az állat egyéb részeit. Mivel nem minden feldolgozandó húsrész kerül megfelelő idejű és hőmérsékletű hőkezelésre, fertőzés léphet fel.
Kétféle mód terjedt el: az orjára és a karajra bontás. Karajra bontáskor a sertést a hasán kezdik el bontani. A gerincoszlopot kettéhasítják, és a két fél sertés mindegyikéről lefejtik a szalonnát, majd az oldalas, a karaj, a fehérpecsenye és a lapocka következik. Orjára bontásnál a disznót épp fordítva, a hátán kezdik el bontani. Mindkét esetben vigyázni kell arra, hogy a belek, illetve a gyomor ne sérüljön meg, mert tartalmuk beszennyezheti az állat egyéb részeit. Mivel nem minden feldolgozandó húsrész kerül megfelelő idejű és hőmérsékletű hőkezelésre, fertőzés léphet fel. Béltisztítás
A béltisztítás igen kényes és fontos mozzanata a disznóvágásnak, nem véletlenül tartozik a nők által végzett munkához. Ha nem megfelelő a bél kimosása és a legkisebb szag is érződik rajta, senki sem fogja elfogyasztani a bele töltött hurkát, kolbászt. A sertésbelet meleg helyre kell vinni, mert ha megfagy rajta a bélzsír, igen nehéz lefejteni, illetve a fagyott bél könnyebben szakad, a tisztításhoz használt víz pedig soha ne legyen forró, mert az szintén elősegíti a bél szakadását. A fodorháj és a bélzsír eltávolítása után a belek tartalmát kiürítik, az üres belet feldarabolják, többszöri mosással, öblítéssel, só, hagyma, ecet segítségével szagtalanítják és készre tisztítják. Felhasználásig hideg vízben tárolják. Ha a családnak több hurkára illetve kolbászra van szüksége, akkor általában a rendelkezésre álló friss belet még pótolni kell, melyet a vágás előtt már beszereztek.
A béltisztítás igen kényes és fontos mozzanata a disznóvágásnak, nem véletlenül tartozik a nők által végzett munkához. Ha nem megfelelő a bél kimosása és a legkisebb szag is érződik rajta, senki sem fogja elfogyasztani a bele töltött hurkát, kolbászt. A sertésbelet meleg helyre kell vinni, mert ha megfagy rajta a bélzsír, igen nehéz lefejteni, illetve a fagyott bél könnyebben szakad, a tisztításhoz használt víz pedig soha ne legyen forró, mert az szintén elősegíti a bél szakadását. A fodorháj és a bélzsír eltávolítása után a belek tartalmát kiürítik, az üres belet feldarabolják, többszöri mosással, öblítéssel, só, hagyma, ecet segítségével szagtalanítják és készre tisztítják. Felhasználásig hideg vízben tárolják. Ha a családnak több hurkára illetve kolbászra van szüksége, akkor általában a rendelkezésre álló friss belet még pótolni kell, melyet a vágás előtt már beszereztek. | Feldolgozás Mit érdemes készíteni a sertés bontása során keletkező húsrészekből? | |
|  |
 | |
A sertés bontása után először az abálni való húsokat: fej, máj, szív, tokaszalonna, hús stb... kezdik el főzni. Az abáló-levet sóval, babérlevéllel ízesítik. A léből használhatunk a készítendő töltött káposzta felöntéséhez is egy-két litert, és a maradék abálólében pedig a már kész hurkát és disznósajtot lehet megabálni. Ezután következik a sonkák és a többi füstre kerülő hús megformázása.
A nyesedékhúsokat összeszedik és összekeverik a kolbásznak és szaláminak való húsokkal, amelyek megválasztásánál figyelni kell arra, hogy a töltelék se túl zsíros, se túl sovány ne legyen. Ennek megfelelően adagolják hozzá a szalonnát. Ledarálják, fűszerezik és elkészítik a szalámit és a kolbászt (a megfelelő belekbe töltve). Félreteszik a szalonnának valót, a zsírnak szánt mennyiséget pedig összevágják és kiolvasztják. Betöltik az elkészült hurkamasszát, megcsinálják a disznósajtot. A munka közben félreteszik az esti vacsorához szükséges húsrészeket.
Tartósítás
Sózás
A sózáshoz konyhasót használnak. Csak kihűlt húst szabad sózni, és a helyiség hőmérséklete ne süllyedjen 3°C alá, mert lassul a hús konzerválási, érési folyamata. Különös, de már 7-8°C-on megindulhat a páclé romlási folyamata. A húsokat alaposan bedörzsölik sóval, fateknőbe helyezik és nehezéket tesznek rá, hogy a páclé ráöntése után a hús ne kerüljön a felszínre. A páclében érlelődő húsokat 3-4 naponként megforgatják. Az érési idő függ a termék nagyságától és összetételétől: tokaszalonna, sertésoldalas 8-10 nap, sonka 28-30 nap, 5kg-on felüli sonka esetén már 36 nap.
Sózás
A sózáshoz konyhasót használnak. Csak kihűlt húst szabad sózni, és a helyiség hőmérséklete ne süllyedjen 3°C alá, mert lassul a hús konzerválási, érési folyamata. Különös, de már 7-8°C-on megindulhat a páclé romlási folyamata. A húsokat alaposan bedörzsölik sóval, fateknőbe helyezik és nehezéket tesznek rá, hogy a páclé ráöntése után a hús ne kerüljön a felszínre. A páclében érlelődő húsokat 3-4 naponként megforgatják. Az érési idő függ a termék nagyságától és összetételétől: tokaszalonna, sertésoldalas 8-10 nap, sonka 28-30 nap, 5kg-on felüli sonka esetén már 36 nap.
Füstölés
A hús, húskészítmények egyik legrégibb tartósítási módja. A füstölés időtartamától függoen csökken a termék víztartalma, felülete szikkad, védőréteg keletkezik rajta. A füstölést erre a célra épített füstölőkamrákban végzik. A füstöt a fa és fűrészpor lassú égetésével állítják elő. Az illatot árasztó fák, pl. fenyőfa erre nem alkalmas, mert illóanyagát teljesen átvenné a füstölt áru, illetve a fából kiáradó gyanta megkeseríti a terméket. A füst illóanyagai beszívódnak a húsokba, és kialakul a jellegzetes, enyhén barnás szín. A sonkát, kolbász- és szalámiféléket egy napig általában hagyják szikkadni (füstölés nélkül), hogy majd jobban "átjárja" a füst, amely hőmérséklete nagymértékben meghatározza a termék eltarthatóságát. Forró füstöt nem szabad a húsfélékre engedni, mert a magas hő kiolvasztja a zsiradékot. A füstölt áru száraz, kemény lesz, szeletelni sem lehet, illetve a magas hőmérséklet hatására a hús felületén kéreg képződhet, ami megakadályozza, hogy a füst kellő mértékben átjárja pl. a kolbászt, így az idő előtt megromolhat. Lassú vagy hideg füstöléssel a hosszabb ideig tárolni kívánt termékeket tartósítják. Ha a megfüstölt hús színe erősen barnás, az annak a jele, hogy túlfüstölték. Ilyenkor az íze kesernyés lesz, közvetlen fogyasztásra alkalmatlan. A füstölési idő: hurka, kolbász: 3-5 nap, szalámi: 6-7 nap, szalonna: 10-12 nap, sonka (2-3 kg): 8-10 nap.
A hús, húskészítmények egyik legrégibb tartósítási módja. A füstölés időtartamától függoen csökken a termék víztartalma, felülete szikkad, védőréteg keletkezik rajta. A füstölést erre a célra épített füstölőkamrákban végzik. A füstöt a fa és fűrészpor lassú égetésével állítják elő. Az illatot árasztó fák, pl. fenyőfa erre nem alkalmas, mert illóanyagát teljesen átvenné a füstölt áru, illetve a fából kiáradó gyanta megkeseríti a terméket. A füst illóanyagai beszívódnak a húsokba, és kialakul a jellegzetes, enyhén barnás szín. A sonkát, kolbász- és szalámiféléket egy napig általában hagyják szikkadni (füstölés nélkül), hogy majd jobban "átjárja" a füst, amely hőmérséklete nagymértékben meghatározza a termék eltarthatóságát. Forró füstöt nem szabad a húsfélékre engedni, mert a magas hő kiolvasztja a zsiradékot. A füstölt áru száraz, kemény lesz, szeletelni sem lehet, illetve a magas hőmérséklet hatására a hús felületén kéreg képződhet, ami megakadályozza, hogy a füst kellő mértékben átjárja pl. a kolbászt, így az idő előtt megromolhat. Lassú vagy hideg füstöléssel a hosszabb ideig tárolni kívánt termékeket tartósítják. Ha a megfüstölt hús színe erősen barnás, az annak a jele, hogy túlfüstölték. Ilyenkor az íze kesernyés lesz, közvetlen fogyasztásra alkalmatlan. A füstölési idő: hurka, kolbász: 3-5 nap, szalámi: 6-7 nap, szalonna: 10-12 nap, sonka (2-3 kg): 8-10 nap.
Az egész napi kemény munka megkoronázása az esti disznótor. Legáltalánosabb ételek: húsleves, töltött káposzta, sült hurka, sült kolbász.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése